Ismerkedés Ausztria
természeti és
kulturális tájegységeivel
Lassan már hagyománnyá válik, hogy ha itt
a július, akkor a Margittai Református Egyház már - már összeszokott körülbelül
50 fős csapata kirándulásra indul. Az elmúlt hétvégén Isten kegyelméből
csodálatos négy napot töltöttünk Ausztriában, ahol a négy nap alatt négy
különböző természeti és kulturális tájegységgel ismerkedtünk.
Csütörtök reggel vagy inkább hajnalban
mindenki nagy izgalommal várta az indulás pillanatát. A főhadi szállásunk
Sopronban volt, innen minden nap átlépve az osztrák határt más - más irányba
vezetett a már jól ismert és mindenki által nagyon kedvelt idegenvezetőnk.
Első nap a Sopron közelében található Fraknó
(Forchtenstein) középkori várat látogattuk meg, amely napjainkban is az
Eszterházy Magánalapítvány kezelésében várja látogatóit. Innen a közeli Kismartonba
(Eisenstadt) vezetett utunk. A városka ma Bürgerland tartományi
székvárosa. Rövid sétát tettünk a Ioseph Haydn nevével fémjelzett belvárosban
és az Eszterházy kastély látványos angolparkjában. Az első napra már csak Ruszt
(Rust) városka várt ránk ahol napjainkban 22 pár gólya fészkel, emiatt
a „gólyák városának” nevezik, de valamikor a legkisebb magyar szabad királyi
város volt. Kellemesen elfáradva, de nagyon sok szép élménnyel gazdagodva
tértünk vissza Sopronba elfoglalni szállásainkat.
Másnap reggel hosszabb utazás várt ránk a
híres bencés apátság (melynek margittai vonatkozása is ismeretes) tövében elhelyezkedő
Melk
városkába. Egy csodálatos hajóút várt ránk ahol gyönyörködhettünk a
Világörökség részeként nyilvántartott osztrák Dunakanyar Wachau
természeti szépségeiben és élvezhettük a Vén Duna végtelen nyugalmat árasztó
hangulatát. A festői szépségű Dürnstein városkában partra szállva
egy kisebb gyalogtúra következett egy 12. századi vár romjaihoz, ahonnan
gyönyörű panoráma nyílik Wachaura, azok számára, akinek sikerült felérni a
várba (a bátortalanabbak közül néhányan megijedtünk a lehetőségtől). Busszal
folytattuk utunkat Krems városába ahonnan rövid séta után tértünk vissza Sopronba.
Talán a következő nap útvonala volt a legszebb,
amely az Alpok varázslatos hegyei között Semmeringen át a Mürz és a Murafolyók
mentén vezetett Graz-ba. Először Gloggnitzba a LINDT csokoládégyárba látogattunk el. Itt kóstolgathattunk, gyári
áron vásárolhattunk a finomabbnál finomabb csokoládéból. Gyönyörű tájakon
folytattuk utunkat Grazba, Ausztria második legnagyobb városába, ahol rövid
belvárosi séta után a világ legmeredekebb pályájával büszkélkedő siklóval
mentünk fel a Schlossbergre, ami a város jelképe és ahonnan csodálatos
panoráma tárult elénk. Egy másik útvonalon sokkal alacsonyabb hegyek között, de
lelkiekben gazdagodva tértünk vissza Sopronba. Mivel ez volt az utolsó este,
aki még nem érezte magát nagyon fáradtnak vacsora után egy kellemes időtöltésre
Sopron belvárosába mentünk. Egy vendéglő teraszán egy pohár soproni bor vagy
ízlés szerint egy pohár sör mellett beszélgetve kicsit felelevenítettük
mindazt, amit az elmúlt rövid, de annál tartalmasabb idő jelentett számunkra.
Még várt ránk másnap egy rövidebb látogatás csodálatos helyen és a hazautazás.
Vasárnap reggel a
Keleti Alpok varázslatos természeti képződményéhez, a Myra vízesésrendszerhez
látogattunk. Útközben abban az időben, amikor itthon kezdődik a vasárnapi
Istentisztelet rövid igeolvasást követően énekkel kértük Isten áldását:
„ Maradj mindig velünk, ha útra kelünk, őrizd életünk
mindenkor!”
Már csak egy rövid
látogatásra volt időnk Ausztria területén a Habsburg császári udvar kedvelt
pihenőhelyén Baden – ben, a fürdővárosban. Innen Sopron felé tartva
elbúcsúztunk idegenvezetőnktől, abban a reményben, hogy jövőre Isten
segítségével újra találkozhatunk. Bízunk benne, hogy azok is így éreznek, akik
most voltak velünk először, azok, pedig akik különböző okok miatt most nem
jöhettek lélekben voltak velünk. Mindezért hálát adunk Istennek és sok - sok
köszönetet a Szervezőknek!
Horváth Sándor gondnok
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése