Egy közös kirándulásra készülve indultunk neki
az útnak. Reggel mindenki izgatottan gyülekezett és várta az indulást. És az
autóbusz elindult, és mi vártuk, hogy milyen élményekkel gazdagodhatunk.
Festői táj fogadott, ahol a tiszteletes úr egy
csodálatos zsoltárral köszöntött bennünket. Egy tisztáson telepedtünk le, ahol
sok hely volt a gondtalan játszadozásra. Sokan viszont nem a füves terepet
választották, hanem a vízben próbáltak halat fogni, reménykedve, hogy halat
süthetnek ebédre. Azonban a halak gyorsabbak voltak, és csupán néhány béka
akadt a hálóba.
Miközben a játék és a halászat lekötötte a
figyelmünket, gondos szakácsunk volt a kántor úr személyében, aki finomságokat
készített ebédre. Közösen fogyasztottuk el az elkészült ételeket, amely után
egy rövid bibliaóra keretében a kívánságokról beszéltünk, hogy milyen
kívánságokkal van tele a szívünk, mi minden köti le a figyelmünket, amelyeken
nem tudunk uralkodni.
A testi és lelki táplálék után egy közös
játékra került sor, amelyben mindenki megmutatta mennyire tud együttműködni, és
figyelni a másikra, de ugyanakkor mozgékonyságát is bizonyíthatta.
Miután jól elfáradtunk útra keltünk és pihenni
tértünk tapasztalatokkal gazdagodva. Mindannyiunk élményét fogalmazta meg az
egyik fiatal, amikor este ezt írta: A mai
nap valami fergeteges volt. A sok kacagás, a tollas es a sok vízi kaland valami
elképesztő volt. Remélem még lesz ilyen.
Mindannyian bízunk benne, hogy lesznek még
közös alkalmaink, amikor együtt kirándulva még jobban megismerhetjük egymást.
Kirándulásunk
megszervezésében támogattak a Communitas Alapítvány, Bihar megye tanácsa és a Margittai Polgármesteri
Hivatal.