2013. december 31., kedd

Karácsonyi Fénysugár

Dsida Jenő: A gyermek dícsérete

(Kalendárium szonettekben - December)

Ti már nem hozhattok jó hírt nekem.
Ami jó van, magamtól megtaláltam
az erdőkben, hol sok-sok este háltam
- s keresztelő Jánosként hirdetem.

Most járok hóban és halálra váltan,
ám ez számomra boldog kínt terem;
a hófúvásban gyakran hirtelen
csak térdre hullok: Gyermeket találtam!

Goromba ágak az arcomba vernek,
de én megyek tovább, egy kis haranggal
viszem a drága hírt az embereknek:

Bennem van, íme, csengő és harangdal
és bennem van a legnagyobb, a Gyermek -
a fényes jászol s valamennyi angyal.

“Folyamodjatok az Úrhoz, az ő hatalmához, keressétek orcáját szüntelen! Emlékezzetek csodatetteire, amelyeket véghezvitt, csodáira és döntéseire.”
Zsolt 105,4-5

“És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert imé hírdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lesz.”
Lukács 2,10.

Krisztusban szeretett testvéreim!

A Mindenható kegyelme által újra adventi időket élünk, karácsonyt váró ünnepi érzéseink közepette pedig, minden emberi csillogáson és a világ kínálta pompán túl kész a szívünk a testté lett Ige befogadására és ünneplésére.
A betlehemi pásztorok számára szokatlan jelenség volt az angyalok jövetele, az Úrnak dicsősége, a Megváltó születésének hírüladása. Ezért kezdődik az angyal üzenete ezzel a megnyugtató karácsonyi hanggal: „ne féljetek”. Az emberi élet örömeibe, boldogságába, sikereibe mindig belevegyül az a szörnyű félelem, hogy egyszer mindennek vége s a jó napokat a keserűbbek fogják felváltani.
Ennek a mennyei üzenetnek az elfogadásával nem kell ilyen lappangó, szorongó érzést hordani. Nem csak egy embert, nem csak egyik vagy másik családot, felekezetet, népet céloz meg az angyali híradás – az egész népnek öröme a megszületett Krisztus. Mennyire szűk lenne az örvendezés, ha csak Izráel számára jött volna, ha csak a farizeusi kegyességet símogatta volna, a vakokat, bénákat, betegeket akarta volna testi elesettségükből meggyógyítani. De Ő az egész nép örömére lett, azért született, hogy minden elveszett emberi lelket megkeressen.
Szeretett testvéreim! Krisztus örömünkre jött, született, élt, tanított, szenvedett és megáldoztatott a kereszten. Áldott az Isten, hogy így küldte el és adta Szent Fiát érettünk. A mi szerető Atyánk így készíti számunkra az igazi karácsonyt, ebben legyen része mindenkinek.
Kovács Gyula lelkipásztor

Felséges Isten, szerető édes Atyám. Hadd boruljak lábaidhoz és visszapillantva az elmúlt esztendőre, az elmúlt időszakra mondjak neked hálát és köszönetet.
Hála tölti el szívemet, mert Uram és Teremtőm vagy. Hála tölti el szívemet, mert velem voltál az elmúlt időben, jóban és rosszaban veled indulhattam útnak.
Köszönöm neked Atyám, hogy  az adventi időszakban is mellettem álltál, és bízva tekinthetek előre a te érkezésedre. Köszönöm neked, hogy te nemcsak egykron a betlehemi jászolba születettél bele, hanem te lakozást veszel az én szívemben is, és betöltöd az életemet.
Kérlek téged édes Atyám, hadd csillanjon fel életem felett a betlehemi csillag, amely a te érkezésedet jelenti számomra is. Hadd induljak útnak a pásztorok nyomán és megérkezve hozzád, tudjak térdre borulni és neked mindenért hálát és köszönetet mondani.
Áldd meg az életemet ünneppel, hogy necsak ezek a napok szóljanak rólad, hanem életem minden napján téged áldjalak és magasztaljalak. Hallgass meg édes Atyám, Fiadnak érdeméért. Ámen.
Botos Júlia, lp.

…Hadd ölellek hát, erős sziklaszálam,
Te változatlan minden változásban.
S neved a biztos diadal szavával
Az elzúgó időbe hadd kiáltsam!
Mert mit szívemnek - ha te vagy vezére- 
Évek halása, évek szüetése!
Szabolcska Mihály: Ének az újévben

Áldott, békés Karácsonyi 
Ünnepeket és Boldog Új Évet kíván a margittai 
református 
egyházközség lelkipásztora és presbitériuma.

Karácsonyi jelképek 

A jelképek élén a betlehemi csillagot kell mondanunk, amely ott ragyog, hívogat és mutat utat a magyar református templomtornyokon.
Az alma, amely az ókori szimbolikában erotikus jelkép, karácsonykor Isten hozzánk hajló szerelmének, mgának a kisdednek a jelképe. A kis Jézus arany alma, / Boldogságos szűz az anyja.
A dió is ősi Krisztus-jelkép: a Megváltó anyja méhéban, majd a sziklasírban rejtőzött, hogy utána az embereknek karácsonyi üdvössége, majd húsvéti eledele és öröme lehessen. 
A betlehem-állítás szokása. Assisi Szent Ferenc nevéhez fűződikm aki 1223 karácsony éjszakáján a betlehemi barlangot és a szentéj történetét Greccioba “varázsolta”.  
A fagyöngy füzér az angol karácsony ékessége: lakásbejárat fölé, csillárokra függesztik. Kedvelt népszokás, hogy a háziasszonyt, ha a füzér alá áll, meg szabad csókolni.
De a legelterjedtebb karácsonyi jelkép a karácsonyfa, amely a mai formában német protestáns eredetű. Magát Krisztus Urunkat jelképezi: gyertyái arra emlékeztetnek, hogy a halál árnyékának völgyében fény ragyogott fel jövetelével, édességei arra, hogy elhozta számunkra a bűnbocsánatot, örökzöld levelei pedig arra, hogy örök életet ajándékoz. 
A magyar ünnep hangulatához hozzátartozik , hogy a karácsonyfán legyen szaloncukor. Külföldre került magyarok panaszkodnak: a világ legnagyobb áruházaiban és csemegeboltjaiban sem lehet szaloncukrot kapni.
Ma már a nem vallásos családok is állíttanak karácsonyfát. Ezért hívő népünknek emlékezetébe kell idéznie igazi jelentését: a karácsonyfa emlékeztet üdvösségünkre: “Aki győz, annak enni adok az élet fájáról, amely az Isten paradicsomában van.” Jel 2,7
Szénási Sándor: Ünnepeink


2013. november 21., csütörtök

VII. Kerületi Bibliaismereti Vetélkedő



Kerületi Bibliaismereti Vetélkedő hetedszer


Az elmúlt szombaton, november 16-án ebben az évben is megrendezésre került a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Bibliaismereti Vetélkedője. A mostani versenynek Margitta volt a házigazdája. Hét egyházmegye nyolc csapata mérte össze tudását a Jelenések és Dániel könyve alapján. A versenyzők Kisperegről (Arad), Mezőbajról (Bihar), Magyarkécről és Margittáról (Érmellék), Mikoláról (Szatmár), Apahegyről (Nagybánya), Krasznáról (Szilágysomlyó) és Zilahról, a fenyvesi gyülekezetből (Zilah) érkeztek.
A házigazda margittai gyülekezet az érkezőket már terített asztallal várta, merthogy üres gyomorral nehezen megy a koncentráció. A testi táplálék után a lelki táplálékot Kánya Zsolt Attila lecsméri lelkipásztor, KRISZ elnök adta át a jelenlévőknek, stílusosan a Jelenések könyvéből olvasva az igét. A versenyzőket Jakó Sándor Zsigmond egyházmegyei ifjúsági lelkész köszöntötte, majd Kovács Gyula helyi lelkipásztor is a Zsoltárokból olvasott igével üdvözölte és lelkesítette a vetélkedő résztvevőit. A zenében és éneklésben történő dicsőítés idén is az Élő Kövek keresztyén együttes feladata volt, akik nagyon színvonalas zenei előadásokkal ékesítették a napot.

A vetélkedő első részében 20-20 kérdésre kellett válaszoljanak az ifjak, közben egy kis felfrissítő szünettel. A negyven kérdésre adott válaszok döntötték el, hogy ki lesz az idei bajnok. A vetélkedő műsorvezetője Mike Pál kéci lelkész volt, aki a humor segítségével próbálta oldani a feszültséget és izgalmat. A zsűri tagjai pedig Kulcsár Árpád, Illyés Tamás, Kánya Zsolt és Jakó Sándor volt, akik szorgalmasan és alaposan javították a leadott tesztlapokat.
A vetélkedő fő része után, pihenésképpen a fiatalok Visky István fugyivásárhelyi lelkipásztor előadását hallgathatták meg a Jelenések könyvével kapcsolatban. A hallgatóság az előadás alatt rájöhetett, hogy a Jelenések könyve nem is olyan bonyolult, csak mi közelítjük meg túl kacifántosan. Pedig sokszor az egyszerű a nagyszerű és a legkönnyebb út is. Az előadó igyekezett a Jelenések könyvét a rettegett „mumus” könyvek közül kiemelni, s arra felhívni a figyelmet, hogy  ez a könyv is Isten üzenetét hordozza a világnak, csak egy kicsit bele kell élnünk önmagunkat.
A javításokkal párhuzamosan a záró forduló, a különdíjas játék is sorra került. A csapatok hat témakörből összesen hat kérdésre kellett válaszoljanak, de a jó válaszadás még nem jelentett pontot, mert egy szerencsekereket kellett forgatni a pontokért, melyen voltak felező és nullázó sávok is. Aki szerencsés volt, az a rejtett mezőkben egy kis édességet is nyerhetett, úgymond vigaszdíjként. A fordulatos játék végül a magyarkéci csapatnak kedvezett, ők vihették haza a társasjátékokat.

A mentálisan kifáradt fiataloknak nagy örömöt jelentett az ebédszünet. A házigazdák: a margittai nőszövetség és presbitérium tagjai, valamint Lőcsei László kántor úr nagyon finom ebéddel várta az asztalokhoz sereglő éhes fiatalokat. Köszönet illeti a margittai gyülekezetet, akik az egész nap ellátását saját forrásukból támogatták.
Az ebéd ideje alatt a zsűrinek sikerült az eredményeket véglegesíteni, s az igen díszes okleveleket megírni.
Ebéd után az eredményhírdetés és díjkiosztás ünnepélyes pillanata következett. A zsűri nagy gondban volt, mert a csapatok nagyon felkészülten érkeztek a versenyre. Többször is át lettek ellenőrízve a tesztek, mert egy-egy helyezést fél és negyed pontkülönbség döntött el. Végül az izgalmas és szoros vetélkedő eredménye a következőképpen alakult: harmadik helyezést ért el Mezőbaj csapata (Gáll Zoltán, Pribék Petra, Füstös Kinga, Barna Gabriella, kísérő Demeter Szilárd), második lett Magyarkéc (Borsi Renáta, Borsi Brigitta, Pop Tímea, Borsi Réka, kísérő Mike Pál), mindössze fél ponttal lemaradva a dobogó felsőfokáról, az első helyen pedig holtverseny alakult ki, mivel ez a két csapat csupán négy hibapontot követett el, így szinte tökéletes válaszadással, megérdemelten lettek az elsők, éspedig a címvédő Margitta csapata (Forgács Ákos, Magyar Norbert, Kovács Bianka, Tímár Anett, kísérő Kovács Gyula és Botos Júlia) és a győzelemre már régóta pályázó Kraszna csapata (Juhos Barnabás, Szígyártó Tímea, Dimény Eszter, Boldizsár Heidi, kísérő Kovács István). Minden versenyző könyveket és emléklapot vihetett haza, az első három helyezett pedig értékes könyvcsomagot és oklevelet. A két első csapat a KRISZ elnökétől ráadásképpen a 2014-es Sólyomkővári táborban való ingyenes részvételt is ajándékba kapott. A szabályok értelmében jövőre e két csapat már verseny nélkül jut be a kerületi szintre, így az Érmelléki és Szilágysomlyói egyházmegyék két csapatot is küldhetnek a megmérettetésre.

A napot a nagyváradi Kerubim csoport koncertje és áldás zárta. Az egész napos rendezvény szervezője az Érmelléki Református Egyházmegye és a Királyhágómelléki Református Ifjúsági Szövetség (KRISZ) volt, a főtámogatója pedig Margitta Megyei Jogú Város Önkormányzati Hivatala. Köszönet a nagylelkű támogatásért!


A búcsúzáskor ismét elhangzott, hogy jövőre újra lesz bibliaismereti vetélkedő, akkor már nyolcadik alkalommal, a szervezők pedig visszavárják és várják a csapatokat.
                                                            Margittai csapat - I. helyezés

                                                         Krasznai csapat - I. helyezés

                                                        Magyarkéc csapata - II. helyezés

                                                        Mezőbaj csapata - III. helyezés





2013. november 19., kedd

20 éves a LÓRÁNTFFY MARGIT NŐSZÖVETSÉG



 Nőszövetségi születésnap  Margittán…
                                                    ,,Derék asszonyt kicsoda találhat?
                                                               Értéke sokkal drágább az igaz gyöngynél.
                                                              Hadd élvezze munkája gyümölcsét,
                                                                     Dicsérjétek tetteiért minden helyen!"                                                             Péld. 31,10.30
     
         
   November 17-én  a délelőtti istentisztelet keretében ünnepeltük LÓRÁNTFYY MARGIT NŐSZÖVETSÉGÜNK fennállásának  20-ik évfordulóját. Igét hirdetett Bogya Kis Mária a Királyhágómelléki Református Egyházkerület nőszövetségének elnöke, Szatmár Szamos-negyed gyülekezetének  lelkipásztora az Ap.Csel. 9, 40-42. alapján. Igehirdetésében  Tábita  (Dorkás) példájával kihangsúlyozta a nők önzetlen, önfeláldozó szerepét  a gyülekezetben és a mindennapi  életben.
              

             Kovács Gyula lelkipásztor, mint házigazda köszöntötte a vendégeket és a jelen levő gyülekezetet  a 116. Zsoltár 12-14. verseivel. Megemlítette, hogy az immár két évtizede alakult nőszövetségünk tagjai minden hétfőn délután összegyűlnek  a gyülekezeti teremben, ahol az Ige, ének és imádság mellett jelen van a szorgos kezek munkája (csigatészta, adventi koszorúk, ballagótarisznyák, könyvjelzők, énekeskönyvborítók-készítése). A Mindenható áldását kívánta további életükre és szolgálatukra egyaránt.

    Ezt követte a Debrecen Kossuth-utca testvérgyülekezet  Tóth Mihala Veronika  lelkipásztor által vezetett küldöttség rövid verses-zenés előadása, valamint igei köszöntés az  Ap. Csel. 1,14. alapján.
           Ez alkalommal sem maradhatott el gyülekezetünk kórusának a szolgálata Lőcsei László kántor vezetésével és Görbe Rozália nőszövetségi tag szavalata.


     Minden nőszövetségi tag elismerő  Oklevelet és egy csoportképet kapott, melyet  Bogya Kis Mária és Kovács Gyula lelkipásztorok adtak át.
                Ezt követően Bogya Kis Mária elnöknő felhelyezte az általa hozott igével ellátott szalagot a Lorántffy Margit Nőszövetség zászlajára.
Az ünnepi istentiszteletet szeretetvendégség követte a gyülekezeti teremben, ahol családias meghitt hangulatban töltöttük a délutánt. Talán a szeretetvendégség koronája volt az amikor, Kovács Beáta tiszteletes asszony, nőszövetségi elnökünk, egy nagy tortával lepte meg az egybegyűlteket.
Köszönet illesse a lelkészházaspárt, akik fáradságot nem ismerve szervezték meg számunkra ezt a csodálatos, Istent dicsőítő felejthetetlen jubileumi évfordulót.
 


ISTENünk őrízzen és áldja meg szolgálatunkat a jövendőben is! 

Balázsi Emma
gondnok -   nőszövetségi tag     
           


2013. november 4., hétfő

Reformáció ünnepe Margittán



A Reformáció Emlékünnepe Margittán

          Október 31 - én délután Margitta város református közössége ünnepi istentisztelettel tisztelgett a Reformáció Emlékünnepén. Az igét Kovács Gyula lelkipásztor hirdette. Alapigéjét Jeremiás próféta könyvéből vette: 
"Menj el a fazekas házába, mert ott akarom közölni veled igéimet. Elmentem tehát a fazekas házába, aki éppen dolgozott a korongon. De rosszul sikerült az edény, amelyet a fazekas agyagból készített a kezével. Ekkor egy másik edényt készített belőle a fazekas, ahogyan azt jónak látta."
"Vajon nem bánhatok-e én is úgy veled, Izráel háza, mint ez a fazekas? Így szól az ÚR: Hiszen olyanok vagytok a kezemben, Izráel háza, mint az agyag a fazekas kezében."
                                                                       Jeremiás 18:2-4-6

        Prédikációjában visszaemlékezett 1517 október 31 - ére, amikor is Luther Márton kihelyezte a wittenbergi vártemplom kapujára 95 tételét, mely a protestáns egyházak megalakulásának elindítója volt. Bár emlékünnepről beszélünk, ami értelmezésben egy befejezett dolgot feltételezne, mégsem erről van szó, mivel az egyháznak szüntelenül szükségeltetik megújulnia. Jeremiás könyvéből felolvasott ige megérintette annak idején Jeremiást, majd a XVI. században Luther Mártont, Kálvin Jánost és a reformáció többi nagyjait is, mondta a tiszteletes. A későbbiekben kiemelte az Ige mondanivalóját, mely abban áll, hogy a fazekas nem dobta el a rosszul sikerült edényt, hanem egy másikat készített belőle. A XVI. században ugyanígy újították meg a vallást a reformátorok. Nem dobták el a régit, hanem azt felhasználva újat alkottak. Az Ige másik nagy tanítása, hogy az agyag hagyta magát formálni. Beszédének végén három, általa nagyon fontos tételt idézett Luther Mártontól. A prédikáció után a református kórus - melynek maga a tiszteletes is tagja - szolgálata következett, erre az alkalomra készített ünnepi műsorával. Felkészítőjük, Lőcsei László kántor. Színvonalas előadásuk nagyban hozzájárult az ünnepi hangulat emeléséhez. A heti két alkalommal tartott rendszeres próbáknak, most érett be a gyümölcse. Az emlékünnepség folytatásában megemlékeztek a Heidelbergi Kátéról, születésének 450. évfordulója alakalmából. Ezt követően a lelkész úr   bemutatta Sass Kálmán tiszteletes életpályáját és az általa 1935 - ben írt Református Kátét, melyet az Érmelléki Református Egyházmegye a Heidelbergi Káté 450 éves évfordulója alkalmából adott ki. 120 kérdés és feleletben mutatja be a hit dolgait. Tartalmaz kérdéseket a hitről, a református életről, valamint egyháztörténeti tudnivalókat és önismereti kérdéseket is. Tulajdonképpen bemutatja mindazt, amit egy keresztény embernek a hitről tudnia kell. A Káté a lelkészi hivatalban megvásárolható. A méltóságteljes ünnepség a kórus újbóli szolgálatával ért véget.
                                                                                     Szőke Ferenc

2013. november 3., vasárnap

Reformációi Fénysugár

Fénysugár

A Margittai Református Egyházközség reformációi kiadványa 

          
Aki ültet, és aki öntöz: egyek, és mindegyik majd a maga jutalmát kapja fáradozásához méltóan. Mert mi Isten munkatársai vagyunk, ti pedig Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok. Az Istentől nekem adott kegyelem szerint, mint bölcs építőmester, alapot vetettem, de más épít rá. Vigyázzon azonban mindenki, hogyan épít rá. Mert más alapot senki sem vethet a meglevőn kívül, amely a Jézus Krisztus.
                                                                                               1Kor 3,6-11.

                                                 
1. kérdés: Mi életedben és halálodban egyetlen egy vigasztalásod?
Felelet: Az, hogy mind testestől, mind lelkestől, mind élek, akár halok, nem önmagamé, hanem az én hűséges Uramnak és Megváltómnak, a Jézus Krisztusnak tulajdona vagyok, aki az ő drága vérével minden bűnömért tökéletesen eleget tett, engem a Sátán minden hatalmától megszabadított, és úgy megőriz, hogy az én mennyei Atyám akarata nélkül még csak egy hajszál sem eshetik le a fejemről; sőt inkább mindennek az én üdvösségemre kell szolgálnia; azért engem Szentlelkével biztosít az örökélet felől, és szív szerint hajlandóvá és késszé tesz arra, hogy ezután őneki éljek.  (Heidelbergi Káté)





            „Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal meg önmagának;  mert ha élünk az Úrnak élünk, ha meghalunk az Úrnak halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk. Mert Krisztus azért halt meg, és azért kelt életre, hogy mind a holtakon, mind az élőkön uralkodjék.”
                                                                                               Róma 14, 7-9.



Október hónap utolsó napjaiban hálát adunk Istennek a reformáció áldásaiért, s azért hogy bennünket temetőkertben emlékező, csüggeteg, félénk életű kései tanítványait igéje által vigasztal és erősít. Az ige egy nagyon fontos dolgot hangsúlyoz, azt hogy nem gazdátlan az életünk, tartozunk valakihez: az Úréi vagyunk! Az idén 450 éves Heidelbergi Káté első feleletének is fő üzenete: Jézus Krisztus tulajdona vagyok.

-   Kiért élünk?                           -    Az Úrért. 
-   Miért élünk az Úrért?       -    Az Övéi vagyunk. 
-   Miért vagyunk az Övé?   -    Meghalt és feltámadott és uralkodik.
 
A mai ember jelszava : valósítsd meg önmagadat. Ebben az önmegvalósító szakadatlan harcban megfeledkezünk az igazi Istentől kapott értékekről, s bizony sokszor egy – egy kiégett tartalmatlan élettel tudunk elszámolni a Jóistennek. Krisztusért sok mindent lehet és kell vállalni. Éljünk és haljunk az Úrért! Mi nem akárkik vagyunk, az ember Jézus Krisztus tulajdona. Sokan nem tudják, hogy életük gazdája a Megváltó, de azt sem, hogy a másik ember Jézus tulajdona. Mindez azért lehetséges, mert Ő szenvedett értünk, meghalt és feltámadott. Krisztus uralkodik, ő az Úr “akinek adatott minden hatalom mennyen és földön.”
            2013 Reformáció Emlékünnepén tekintsünk úgy a mi Istenünkre, mint, aki szent Fiában tegnap és ma és örökkön örökké ugyanaz, aki bennünket is megújítani akar és megajándékozni az üdvösség boldogságával.
                                                                                               Kovács Gyula lp.

                                                                                              



           
Bódás János: REFORMÁTUS REFORMÁCIÓ

Megőriztük a Hitvallást s az Igét századokon át,
tisztán és híven.
De csak könyvekbe zárva! - mert szívűnktől nyelve,
szelleme már - már idegen.
Nem éljük, amit vallunk, (mint az ősök)
utunkban a Lélek már nem vezet.
Bár mindnyájunk közös célja a Béke,
de utána a Pénz s az Élvezet.
Üresedik a templom, nincs imádság
asztalnál, ágyban, üzemben, mezőn.

Isten népére nem ismerhet immár
bennünk a világ. Rosszul áll a pör:
vádjait szaporítja ellenünk sok
millió "Minőségi Ellenőr".
Úszunk az árral, számunkra is sorra
ezrével nőnek az uborkafák, s kapaszkodunk,
mert nagy erővel vonz a
fösvény, úrhatnám kispolgáriság.
A múlthoz képest hol van a minőség?
Hiába van papíron igazunk,
hiába mondjuk tisztán az Igét ha
a cáfolata sokszor mi vagyunk!

Bizony, bizony a "Semper reformari"
ideje jött el s elsősorban ránk!
Nem szekta, "izmus", Róma most a kérdés:
bennünk lobbanjon újra fel a Láng,
a szent Láng, ami őseinkben égett,
mitől sok fásult szív tüzet fogott
s áldozva szolgálták a hazát s népet,
szerények, tiszták voltak, s boldogok.
Itt az idő, hogy a Lélek vezessen
s azt tegyük, amit az Úr ma ránk kiró:
nékünk kell újjászületnünk, úgy lesz csak
majd református reformáció!