Adj, király, katonát! - vetélkedő Margittán és Székelyhídon

Az Adj, király, katonát! - vetélkedő elsődleges célja, hogy az erdélyi magyarság körében felhívja a figyelmet a nagycsaládok értékeire. Sajnos nagyon időszerű erősíteni napjainkban a családszemléletet, hiszen egyre inkább apad közösségünk. Ezért is döntöttek úgy 2007-ben a Magyar Ifjúsági Tanács tagjai, hogy elindítanak egy versenyt, amelyre azokat a 10-15 éveseket várják, akiknek életszemlélete még alakítható, és akikkel nagyszerűen lehet felelősen és nevelően játszani.

Idén közel 3500 gyermek vesz részt Erdély-szerte a vetélkedőn, mintegy nyolcvanegy helyszínen. Margittán február 25-én került sor az említett verseny helyi fordulójára, a Horváth János Elméleti Líceum étkezdéjében. Az idén már harmadik alkalommal csatlakoztunk e nagyszerű kezdeményezéshez. A vetélkedő Nagy Gabriellának, iskolánk igazgatónőjének a köszöntő szavaival kezdődött. A Magyar Ifjúsági Tanács köszöntőlevelének felolvasása után következett a különböző korosztályokból álló csoportok, ú.n. „családok” kialakítása. A háromtagú családokban a versenyzők egymás „testvéreivé” váltak és közösen küzdöttek a továbbiakban. A versengés izgalmai közepette a gyermekek megtapasztalhatták, hogy milyen jó dolog, ha vannak testvéreink, akik segítenek a szorult helyzetekben és mennyivel könnyebb legyőzni velük az akadályokat, mint egyedül. A játékos feladatok sikeres megoldásához szükség volt a résztvevők fantáziájára, kreativitására, ügyességére. A verseny lebonyolításában besegítettek a Horváth János Elméleti Líceum Diáktanácsának tagjai is.

A verseny győztesei az Aranyharcosok nevet viselő család lett, melynek tagjai: Bordás Máté, Bodor Bence és Darabont Réka tanulók voltak. Ők képviselték településünket március 9-én, a Székelyhídon megrendezésre került Partiumi elődöntőn, melyre még Börvelyről, Élesdről, Érmihályfalváról, Kaplonyból, Koltóról, Magyargoroszlóról, Máramarosszigetről, Nagybányáról, Nagyszalontáról, Nagyváradról, Simonyifalváról, Székelyhídról és Szilágypanitból érkeztek csapatok. A verseny szabályzata alapján egyéni tudás alapján 11 versenyző juthatott tovább az április 19-20-án, Kolozsváron megtartott döntőre valamint a csapatok (családok) versenyéből az első helyen végzett család. Érmelléket két gyermek is képviselte a döntőn, Darabont Réka és Bordás Máté margittai tanulók személyében. A jó hangulatú vetélkedőn minden továbbjutó elnyert egy nyári táborozási lehetőséget a Székelyföldön megtartandó Hun-táborba.

A szervezők és szponzoraik jóvoltából a többiek sem távoztak üres kézzel. Játékosok és nézők is egy játékos, jó hangulatú, nevelő értékű vetélkedő emlékével távozhattak.

Bordás Mária,
szervező

Forrás: ermellek.blogspot.ro

Pünkösdi FÉNYSUGÁR

Fénysugár

A Margittai Református Egyházközség pünkösdi kiadványa

Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mind-
egyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel..
ApCsel 2,1-4a

Sajnos a pünkösd nagyon háttérbe szorult a karácsony és a húsvét mellett és mögött. Pedig nélküle (ApCsel 2. Fej.) nincs semmiféle ünnep, sem keresztyén élet. Mindenek kulcsa Szentléleknél, az Atyának (Jn 14,16.26) és a Fiúnak (Jn 15,26) a Lelkénél van, aki az első tanítványokra pünkösd napján töltetett ki, mint aki öröktől fogva volt és munkálkodott, s aki a kitöltetés óta is naponta eltölti-betölti szívünket. Szentlélek nem egyéb, mint maga a testben eltávozott Krisztus miközöttünk és mibennünk az ő állandó jelenlétével.
Nem vagyunk hátrányosabb helyzetben, mint az apostolok (Jn 14,18), mivel Szentlelke mint élő személy által láthatatlanul éppoly bizonyosan a miénk a mennyei Atya és az egyszülött megváltó Krisztus, amilyen bizonyosan őt látták és hallották testileg az első tanítványok (Mt 28,20). Krisztus jelenléte a mindenkori mában annyi, mint a személyesen beszélő, tanító vezető-vigasztló Szentlélek mibennünk. Szentlélek tesz bizonyossá nemcsak a karácsony csodájáról, hanem a feltámadás és a mennybemenetel misztériumáról és a hitnek minden dolgáról.
Szentlélek valóban az élő kulcs, aki hitünknek valamennyi titkába és csodájába, az élet és halál mélységeibe és magasságaiba elvezet. Ezért hangzik szünet nélkül a könyörgés: “Jövel Szentlélek Úristen, töltsd bé szíveinket éppen”, vagy amint a régiekkel együtt imádkozzuk”Veni creator Spiritus”= “Jöjj teremtő Szentlélek.”
Tőkés István: Hétköznapok, ünnepnapok

A fiúságunk titka

Akiket pedig az Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk „Abbá, Atya!” Róm 8,14-15

Istennek kegyelmes szava szól hozzánk ennek az évnek a pünkösdjén is. Azon az ünnepen hangzik az ő bátorító üzenete, amely nemcsak a Szentlélek kitöltetésének az ünnepe, hanem Anyaszentegyházunk születésnapja is. Az első pünkösdkor, amikor háromezer tanítványra töltetett ki Istennek Lelke, megszületett az egyház, amely azóta is fennáll, gyarapodik a fiak sokaságával.

Pál apostolnak a szavai az igazi egyháztagságra mutatnak rá. Kik is lehetnek Isten egyházának a tagjai. Azok, akik Lelke által fiakká lettek. Azok tartoznak a kiválasztottak közösségéhez, akik életüket az Isten Lelke vezetése alatt élik, azok akiket már nem kötöznek a törvények, hanem a fiúságnak lelkét kapták.

Isten lelke nem azért adatott nekünk, hogy gyötörjön bennünket, hanem inkább azért, hogy minden háborgás elcsendesítésével és lelkünk nyugodt állapotba helyezésével arra buzdítson bennünket, hogy Istent bátran és szabadon hívjuk segítségül. A kiáltást a bizalomnak a kifejezésére használja az apostol, mintha azt mondaná, hogy nem bizonytalankodva könyörgünk, hanem rettegés nélkül emeljük fel szavunkat az ég felé.

Az első pünkösdkor kitöltetett Istennek Szentlelke erre a világra, s az ő Lelke most is itt van, és vezet bennünket. Az Ő Lelke által szólíthatjuk őt mi magunk is Atyánknak. Pál apostol a hívők nevében kiáltja az Atya nevét. A megszólítás két különböző szóval való megismétlése hangsúlyoz valamit. Augustinus szerint ezáltal most már az egész világon annyira ismeretes Isten atyai könyörületessége, hogy különbség nélkül minden nyelven segítségül hívhatják.

Így szólíthatjuk meg mi is az Istent, aki nekünk örökkévaló Atyánk, és az Ő Lelke által mi is mindannyian az ő fiai vagyunk.

Adja a kegyelem Istene számunkra, hogy mi is beteljünk az ő Szentlelkével és bátran kiálthassunk hozzá, nem úgy mint idegenek, hanem mint az ő gyermekei. Ámen.

Botos Júlia, gyakornok lp.

Örökkévaló Istenünk! Bűnbánattal és hittel kiáltunk hozzád a Lélek ünnepének várakozásában. Csodáljuk teremtő jóságodat, végtelen hatalmadat és hálákat adunk azért,hogy üdvösségünket munkálod.
Fiadat a Krisztust elküldötted, kínra és halálra adtad bűneinkért, felvitted a mennybe és megdicsőítetted, hogy velünk jót tehessen és a megszerzett üdvösségben részesítsen
Cselekedd szerető Atyánk, hogy szálljon le reánk e pünkösd ünnepében Szentlelked az Ő drága ajándékaival , megszentelő, erősítő, vigasztaló és üdvözítő kegyelmével.
Taníts minket imádkozni és bátran énekelni : „Isten élő lelke jöjj, áldva szállj le ránk, / Égi lángod járja át szívem és a szám.” Ámen.

Kovács Gyula, lp

Túrmezei Erzsébet

AZ ENYÉM

Hogyha vesztes a harc, az enyém.
Ha nem megy a munka,
ha nincs eredmény,
ha hiába küzdök,
ha mégsincs remény:
munka és kudarc az enyém.

Ha sötét az út,
homályos, tekergő,
elfödi a célt
ősrengeteg erdő,
hogyha egyre lejt,
alább meg alább,
felfele akar,
s lejjebb jut a láb:
tudom, az az út az enyém.

Ha terhek terhelnek,
bilincsek kötöznek,
ha jártomban titkos
kötelék kötöz meg…
érzem a nyomását,
viselem az átkát,…
nem mások kötözték!
Ismerem szövőjét,
ismerem kovácsát!
Teher és bilincs az enyém.

De ha bajok múlnak,
sebek begyógyulnak,
terhek semmisülnek,
bilincsek lehullnak…
ha könnyű a lelkem:
boldog, szabad szárnnyal
mindig magasabbra
ha dalolva szárnyal:
szabadulás, ének az Övé.
Ha cél felé tart
az út egyre előre…
hogyha mindenre rajt’,
sebző gyöngyre, kőre,
már a cél fénye hull,
el nem takarja semmi…

megállni sem enged,
ernyedten pihenni:
bizony az az út az Övé.

Ha áldott a munka,
ha élet kíséri,
ha lelkem a lelkek
mélységét eléri,
szemek felragyognak,
bús, szomorú arcok…
ha diadalmasak,
dicsőek a harcok:
az áldott munka
s a diadalmas harc az Övé.

Az enyém gyáva, gyönge,
az Ő lelke hatalmas.
Az enyém vesztes, terhes,
az Övé diadalmas.
Az enyém bűnös, átkos,
az Övé szent és áldott.
Bizony az Isten lelke
győzi meg a világot!
Legyen az Övé minden,
soha semmi az enyém:
a munka, út és élet!
Legyek én üres edény
és áradjon belém
és töltsön be az Övé,
az erős, győztes Lélek!
________________________________
Ünnepi istentiszteleti alkalmak
Hétfő - Szombat:
Bűnbánati istentiszteletek
reggel: 8:30
este: 19 óra
Pünkösdvasárnap:
de. 10 óra- úrvacsoraosztással
du. 17 óra
Pünkösdhétfő:
de. 10 óra: szolgál a kórus
du. 17 óra
.

Konfirmálás egyházközségünkben

Mert nincsen itt maradandó városunk, hanem az eljövendőt keressük. Általa vigyük Isten elé a dicsőítés áldozatát mindenkor, azaz nevéről vallást tevő ajkaink gyümölcsét. Zsid 13,14-15

Az idén a Margittai Református Egyházközségben Isten kegyelméből hitükről vallást tettek a konfirmációban:
Balla Tamara                                     Szűcs Zita
Blenche Andrea                                 Rátóti Enikő
Kovács Bernadett                              Békési Richárd
Ciarnău Gabriella                               Bodor Albert
Colonici Mihaela                                Boldogh Attila
Dudás Emőke                                    Bordás Máté
Fekete Anita                                      Borz Ádám
Gáll Viktória                                      Forgács Péter
Horváth Renáta                                 Horváth Roland
Nemes Tímea                                    Meleg Norbert
Palásti Kitti                                       Makkai-Szász Márk
Pop Nikolett                                     Szász Gábor
Szentmiklósi Beáta                            Tomuţa Renáto
Szőllősi Bernadett

A szeretet Istene áldja meg fogadalmukat és élő Szentlelke által segítse őket egész földi életük során, nem felejtve el, hogy előbb Isten országát keresni szükségeltetik és ezen felül mindenek megadatnak.
Soli Deo Gloria

Nőszövetségi szabad délután

        Rendhagyó módon, május első hétfőjén nem a szokásos csigacsinálásra gyűlt össze a nőszövetség, hanem egy kötetlen, szabad beszélgetés mellett, szalonnát sütöttünk. Asszonyaink kiváló hangulatban töltötték ezt a délutánt, melyen elengedhetetlenül felcsendült a minden alkalmukon elénekelt 458. ének:  „Az Úr csodásan működik, de útja rejtve van...”

        Istené legyen a dicsőség! 

Anyáknapja Margittán

      Május első vasárnapja az édesanyák ünneplése és köszöntése jegyében telt sok más egyházközséghez hasonlóan a mi gyülekezetünkben is. Az ünnepi istentisztelet igéje (2 Tim.1,5.),  a felnőtt énekkar szolgálata, valamint a Bordás Mária vallástanárnő és Puskás Miklós zenetanár irányítása mellett felkészített gyermekek verses, zenés összeállítása mind – mind az édesanyák, e drága életek köszöntését szolgálta.

       Hálát adunk Istennek, hogy ezen ünnepi alkalom lélekben felemelő pillanataiban résztvehettünk.

     A szerete és békesség Istene testiekben és lelkiekben gazdagon áldjon meg minden édesanyát és nagymamát.

Majális a konfirmandusokkal Sólyomkőváron

Május harmadikán a margittai református egyházközség konfirmandusai számára kötetlenebb körülmények között zajlott a konfirmációi előkészület. Délelőtt mindenki útra készen érkezett, zsákjában a szalonnával és némi ropogtatnivalóra az útra.
A cél, amely előttünk állt: Sólyomkővár, ahol egy kellemes napot szerettünk volna eltölteni.

A hosszú, kicsit megpróbáló út után megérkeztünk a helyszínre, ahol kedves fogadtatásban volt részünk. A fiúk, már alig várták, hogy a focipályán megcsillanthassák tudásukat, a lányok viszont a patak vizében hűsöltek.

Egy kis könnyedebb megbeszélés után csapat játékra került sor, ahol mindenki megmutathatta, hogy mennyire tud csapatban dolgozni, és milyen gyorsan tud szaladni.

Miután kifáradt mindenki, megraktuk a tüzet és mindenki megsüthette a zsákja mélyén rejtetgett szalonnát, sonkát vagy egyéb finomságot.

Az ebédünket követően lassan összecsomagultunk és hazafele indultunk. Útközben viszont még a helyi bölény rezervátumot is meglátogattuk, amely Sólyomkővár egyik látványossága.
Este mindenki fáradtan érkezett haza, és elmondhattuk: egy kellemes napot töltöttünk együtt.

Érmelléki ifjúsági kórustalálkozó

2013. április 14- én délután fiatalok töltötték meg a margittai templomot. Ugyanis a XIX. ifjúsági kórustalálkozóra gyülekeztek, amelynek az idei évben a Margittai gyülekezet adott otthont.

A találkozót Jakó Sándor- Zsigmond egyházmegyei ifjúsági előadó igehirdetése nyitotta meg, aki a 108 zsoltár második verse alapján tolmácsolta felénk Isten üzenetét „Kész a szívem Istenem, hogy énekeljek és zengedezzek lelkesen”.Kifejtve azt, hogy mit jelent már fiatalon elkészíteni szíveinket az Úrnak való szolgálatra és dicséretre.

Az igehirdetés alapigéje az idei kórustalálkozó mottója lett tulajdonképpen, hiszen a fiatalok távozás előtt megkapott emléklapjain is ez állt mintegy figyelmeztetésképpen.



Az igehirdetésre válaszként hangzottak az 57. zsoltár (8-12. verse) szavai, amelyet Kovács Gyula Margittai lelkipásztor tolmácsolt a fiatalok és az egybegyűltek számára „Kész a szívem, Istenem, kész a szívem arra, hogy énekeljek és zengedezzek! Ébredj, lelkem, ébredj lant és hárfa, hadd ébresszem a hajnalt! Magasztallak, Uram a népek közt, zsoltárt zengek rólad a nemzetek közt, mert szereteted az égig ér, hűséged a magas fellegekig. Magasztaljanak téged a mennyben, Istenem, dicsőítsenek az egész földön. ”

A köszöntést a kórusok zenei szolgálata követte. Az idei kórustalálkozón hat egyházközség kórusa képviseltette magát és örvendeztetett meg mindnyájunkat zenei szolgálattal: Albis, Érkeserű, Érkörtvélyes, Érsemjén, Margitta és Micske.

A kórusok három énekszámmal készültek erre a találkozóra, az előadott énekek széles skálán mozogtak, akárcsak a kórustagok életkora. A zsoltárokon kívül spirituálék, valamint más ifjúsági énekek is elhangzottak, amelyekhez legtöbb esetben zenei kíséret is társult, ezzel szép harmóniát teremtve.

Az éneklés az istentisztelet szerves alkotó része, amely a gyülekezet felajánlása, válasza, énekelt imádsága Istennek. Az éneklés lényünk mélyrétegeit is megszólítja és megszólaltatja közösségteremtő ereje nyílvánvaló. Isten nagyságos tetteiről, a megváltásról bizonyságot kell tenni. Ezt teszik az énekkarok is.

Az énekkar szerepe a gyülekezetben, az istentiszteleti szolgálatban kiemelkedően fontos, hiszen az énekkar puszta létével prédikál. Tagjai egyszerre vesznek levegőt együtt mozdulnak, akár válaszolgatnak egymással, közösséget élnek. Szolgálatukkal Istent dicsérik és az embernek szereznek örömet.

„Énekelni, ha szeretsz, nagyon boldog lehetsz, mert az ének égi jó” idézte Luther Márton szavait Herman Csaba, érmelléki egyházmegyei zenei előadó, aki megköszönte a kórusok szolgálatát, valamint a kórusvezetők egész évi áldozatos munkáját, jótanácsokkal látta el és biztatta őket a további zenei szolgálatra. Felhívva a figyelmet arra, hogy a református énekeink egyik alapköve a „zsoltárok éneklése” ezért fontos, hogy ne mellőzzük, hanem előszeretettel énekeljük és zengedezzük lelkesen.

Bízunk benne, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan az idei kórustalálkozó is építő jellegű volt és ifjaink megújult tapasztalatokkal gazdagodva térhettek haza saját gyülekezeteikbe. Reméljük, hogy az elkövetkezendőkben minél több gyülekezet ifjúsága részt vesz ezeken az áldott találkozókon, ahol együtt és egymástól tanulva épülhetünk egymás hite által.

Herman Csaba
érmelléki egyházzenei előadó

forrás: ermellek.blogspot.com