Kit kerestek? Él a Krisztus

Húsvét

      A Feltámadás ünnepén Hégető Emma V. éves teológiai hallgató volt ünnepi legátusunk. Ünnep másodnapján igehirdetését követően egyházközségünk kórusa tett bizonyságot a feltámadott Krisztusról.

Húsvéti fénysugár

Jézus így szólt hozzá: Asszony miért sírsz? Kit keresel? ...  Jézus nevén szólította: Mária. Az megfordult és így szólt hozzá: Rabbuni, ami azt jelenti: Mester. Jn 20,15-16

 Bányai Ferencné: RABBÓNI

Még piros a kereszt az ártatlan vértől,
Még hangos a város a zajongó néptől…
A kisorsolt ruhát lengeti a szelő,
Fénysugárban úszik a búskomor felhő.

Pirkadó hajnalban rózsaillat árad,
Nárdus olajával bús Mária fárad
A temetőkertbe, hol harmatcsepp ragyog,
Tétova léptekkel a sír előtt lerogy.

Hosszú évezredek vágyódó reménye,
Hite, bizodalma, ott van a lelkébe’…
Hogy életre keljen Mestere szavára,
S örömüzenetet vigyen a világba.

Hisz őt soha senki még úgy nem szerette,
Mint az, aki nehéz bűneit elvette;
S mikor ott a kertben hangját újra hallja:
„Mesterem, Rabbóni!” – hangos szívvel vallja.

A kereszt elhorkadt. Nem piros a vértől,
Nem zajong a nép sem a fizetet bértől…
De Mária hangja itt cseng a lelkemben:
Mesterem tündököl – hitem napfényében.

A Feltámadás ünnepére

„ Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül... „  - 1. Kor. 15,  20./a

Krisztusban szeretett testvéreim! 

A hétköznapok gyors tempójában, a mindennapok múlásában az emberi lékek arra eszmél, hogy újra ünnep van. Krisztus Urunk feltámadásának drága ünnepe, mely az élet diadalát hirdeti a halál erői fölött. 

Éltek ezen a földön nagy tudományú, bölcs emberek, feltalálók, gondolkodók, akik tudományban, értelmi – elméleti tudásban maradandó ajándékot hagytak az emberiségre.  Viszont csak emberek voltak, kiknek találmányát előbb – utóbb mások váltják fel és minden nagyságuk csak erre a földi életre korlátozódik. Dicsérhetjük őket, példaképek lehetnek, de csak erre a földi életre és ha csak ennyi nekünk Krisztus is, „minden embernél nyomorultabbak vagyunk!”.

A keresztyén ember hite, szeretete, áldozatkészsége, szolgálata, kitartása és ereje abból a valóságból táplálkozik, hogy Krisztus feltámadott és él. Aki ezt nem fogadja hittel csak erre a múlandó világra rendezkedik be, itt kíván mindent elérni, mindent megszerezni boldogságára.

„Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül!”  Ez a diadal a „nyomorult élet” felett. Aki az ünnep drága pillanataiban, de nem csak, hanem egész életében az Élő Krisztusra tekint az önzés helyett szolgál, gyülölet helyett szeret, oktalan gőg helyett megalázkodik és egész életét egy szent áldozatban Istenhez emeli.

Juhász Gyula „Húsvétra” című költeményében a húsvéti ünnep lényegét, a halált, az elmúlást, és ezzel szemben a hitet, a feltámadást énekli meg, szomorúsága ellenére reményt adva. 

...Egy régi húsvét fényénél borongott 

S vigasztalódott sok tűnt nemzedék, 

Én dalt jövendő húsvétjára zsongok,

És neki szánok lombot és zenét.

E zene túlzeng majd minden harangot,

S betölt e Húsvét majd minden reményt.

Addig zöld ágban és piros virágban 

Hírdesd világ, hogy új föltámadás van!”

Az Örökkévaló  kegyelme által megszentelt ünnepet és igazi húsvéti hitet kívánok minden  kedves olvasónak. Áldott húsvétot mindannyiunknak!

Kovács Gyula református lp.

Áldott Istenünk, szerető mennyei édes Atyánk. Így húsvét ünnepe táján érezzük leginkább a mi életünkben a te határtalan szeretetedet, amelyet megbizonyítottál számunkra a te Egyetlenegyed halála által. Szerető Atyánk nem tudunk neked ezért méltóképpen köszönetet mondani, nem tudjuk ezt neked méltóképpen meghálálni.

Mi az, amit felmutathatunk a mi életünkben? Mi az amit saját erőnkből megmutathatnánk előtted. Jól tudjuk azt, hogy te cselekedted meg az életünkben, hogy keressünk téged, hogy vágyakozzunk a te közelségedre.

Kérünk téged szerető Atyánk éreztesd ezt a közelséget az ünnep alkalmával, hadd töltse be örömmel a mi életünket a húsvéti örömüzenet, hadd legyen személyes örömforrássá az életünkben.

Kérünk téged segíts, hogy életünk ne rekedjen meg az örökös nagypéntekeknél, hanem tudjunk mi is az asszonyokhoz csatlakozni, és velük együtt teveled találkozni.

Kérünk Atyánk hadd legyen élő találkozásunk a Feltámadott Fiaddal, és kérünk ajándékozz meg bennünket élő reménységgel, hogy necsak az evilágiakat keressük, hanem hadd keressük az odafenn-valókat, ahol van Krisztus ülvén a te jobbodon.

Atyánk, ilyen ünnepet adj mindannyiunk számára. Ámen.

________________________________________________________

Üdvözlöm e szent ünnepen, a ház minden lakóit,

Kívánom, hogy töltsék vígan ennek minden óráit.

Vagyon itt egy szép virágszál, aki, tudom, öntözést vár,

Mert víz nélkül minden plánta, úgy gondolom, elszáradna!

De hogy ő soká viruljon, szép orcája is piruljon,

Megöntözöm piros vízzel, fogadja el jó szívvel!

Húsvéti locsolóvers

Áldott húsvéti ünnepeket kíván a gyülekezet minden tagja számára 

egyházközségünk 

lelkipásztora és presbitériuma.

Húsvéti jelképek és szokások

A húsvéti tojás. A tojás általában az élet és termékenység jelképe, de itt a tojásban rejtőző életcsíra, amely a maga idejében kitör a tojás mészburkából, jelképzi a sziklasírból új életre támadó Jézust. Azért piros többnyire a húsvéti tojás, mert vérével áldozott a győzelme előtt.

A húsvéti nyúl. A nyúl közkeletűen szintén a termékenység szimbóluma. Húsvéttal kapcsolatban azonban kettős vonatkozásban is jelképpé válik. A) Mivel nincs szemhéja, s a pupilláját fölhúzza alváskor, azt tulajdonítják neki, hogy sosem alszik. Örök éberségre, örök életre utal. B) A nyúl ugyanakkor emlékeztet arra, hogy húsvét reggelém Péter és János versenyt szaladtak az üres sír megszemlélésére. (Jn 20,4)

A húsvéti locsolás a katekhumenusok hajdani húsvéthajnali keresztelésének emléke. Általános népszokássá lett. Bod Péter meg-jegyzése szerint: “Jó anyának rossz leánya”.

A középkorban szokás volt a húsvéti prédikációban a hívek meg-nevettetése. “Ugráltak, tomboltak, állati hangokat utánoztak, csakhogy nevetésre bírják a hallgatóságot” írja e jelenségről Ravasz László. Tévút volt, mert magának a húsvéti evangéliumnak kell örömöt támasztania.

A 3. Századból való följegyzés szerint a húsvéti úrvacsorán, amelyen a megkereszteltek először vettek részt, szokássá vált egy tejjel és mézzel telt kelyhet megáldani. Később megáldották a húsvéti sonkát, a tojást, sült bárányt, a sajtot, a vajat, hiszen a Feltámadott gondol övéi testi eledelére is. (Jn 21,5).

Húsvét hajnalán az erdélyi szász evangélikus fiatalok ki szoktak menni a magaslatokra, hogy a fölkelő Napban a Húsvéti Bárányt megpillantsák. Húsvéthétfőn pedig régi hagyomány az Emmaus-járás: rokonok és barátok meglátogatása. Sokfelé határjárás, határkerülés a program.

Szénási Sándor: Ünnepeink

_________________________________________________________

Istentiszteleti alkalmak:

Hétfő-Csütörtök, Szombat: bűnbánati alkalom: de. 8.30- tól, du. 18 óra 

Nagypéntek: de. 10 óra, du. 18 óra

Húsvétvasárnap: de. 10 óra úrvacsorás istentisztelet, du. 17 óra

Húsvéthétfő: de. 10 óra, szolgál a kórus, du. 17 óra.

_________________________________________________________

Látogassa meg honlapunkat: www.refmargitta.blogspot. com

Isten tulajdonba vett népe vagytok

Imaheti szolgálatok

 

    Az idei egyetemes imahét alkalmaival egyházközségünk lelkipásztora Kisnyégerfalván, Csokalyon, Székelyhidon, Ágyán, Mezőtelegden, Érábrányban és Gencsen hirdette Istenünk megtartó igéjét. 

     Székelyhidra és Mezőtelegdre egyházközségünk kórusa is elkísérte a lelkipásztort, hogy eleget tegyenek a meghívásnak, énekekkel és versekkel dicsőitsék a Mindenhatót.

      Istenünk áldása legyen ezen szolgálatokon.