Fénysugár
A Margittai Református Egyházközség
húsvéti kiadványa
Ezután
ismét megjelent Jézus a tanítványoknak a Tibériás tengernél. Jn 21,1
Drága Testvérek! Ahhoz, hogy Húsvét ünnepe
beragyogja életünket, arra lenne szükségünk, amit János apostol így ír: megjelent
Jézus a tanítványoknak.
Az evangélium tudósítása szerint Péter és a
tanítványtársak egy egész éjszakai sikertelen halászat után vannak: Se
mesterük, se munkájuk, se reménységük, csak üres csalódott szívük.
Pedig Jézus áll ott a parton, csak nem ismerik
meg. Mennyire szomorú!!! Hiába a húsvéti feltámadás, ők maradtak bátortalan,
reménytelen emberek, s azért olyan szomorú ez, mert így igaz reánk is. Ilyen
könnyen össze tudunk törni, ha úgy érezzük, hogy Jézus várat magára, amikor úgy
áll a parton, hogy nem ismerjük fel őt.
Milyen fájdalmas ellentét: a feltámadott
Krisztus aki legyőzte a halált, tanítványainak pedig üres a hálójuk, üres az
életük. Jézus él, tanítványai pedig csüggedten tétováznak.
Jézus Krisztus ott áll ma is a parton, oly
közel, hogy elér a szavával. Jelenléte akkor is valóság, ha a félelemtől, vagy
szomorúságtól nem látjuk, nem hisszük. Amíg mi vesződünk, bírkózunk a
csónakkal, a hálóval, a megélhetéssel, a világ gondjával, jövendővel,
bűneinkkel, közben Ő lát minket, vigyáz reánk. Ha üres marad a háló, jön, hogy
aztán jobban telerakhassa az Ő ajándékaival.
A Jézus szavának engedelmeskedő miután
kivetették a hálókat újra fogásra megtapasztalták, hogy annak a parton álló
valakinek a szava nem üres szó.
A háló annyira tele lett, hogy kivonni
már nem tudták a rengeteg hal miatt! Ez esztendő húsvétján találkozzunk
a Feltámadottal, s megjelenése által legyen számunkra valóság, hogy Ő az élő
Megváltó, aki megtölti áldásaival, örömével, békességével, szeretetével a
hálókat, Ő él és éltet. Kovács Gyula lp.
Szeretetben gazdag örökkévaló mennyei édes Atyánk.
Hála tölti el a mi szívünket azért, mert biztosak lehetünk afelől, hogy te
mindig ott vagy mellettünk, te közel vagy hozzánk, szemmel tartod az életünket,
te vezetsz, őrizel és óvsz bennünket.
Olyan sokszor erőt vesz rajtunk a bizonytalanság, a
kilátástalanság, vesződünk az életünk gondjaival, bajaival, olyan sokszor marad
üres a mi hálónk, a mi szívünk, a mi életünk. Nem látunk téged, nem érezzük a
közelségedet, pedig te ott állsz a parton, olyan közel, hogy elérsz minket a
hangoddal, a szavadat meghalljuk, és figyelhetünk tereád.
Kegyelmes Istenünk, kérünk téged ezen a szent ünnepen
szólongass minket, keress minket, és adj számunkra is új életet. Olyan életet
adj nekünk, amelyben meghallunk téged, meglátunk téged, és érezzük a te
közelségedet. Segíts nekünk, hogy hadd lehessen áldott találkozásunk veled, és
érezzük meg a te szeretetedet, amelyet megmutattál számunkra az értünk szenvedő
Fiadban. Ezzel ajándékozz meg minket ezen a húsvéti ünnepen. Ámen.
______________________________________Botos Júlia lp._
A húsvét időpontja
A húsvét időpontja évről évre
változik, s ezért mozgó ünnepnek nevezzük. Dátuma a tavaszi nap éj egyenlőséget
követő holdtölte utáni első vasárnap. Ám itt sem az időpont a lényeges,
jóllehet ezen töprengettek és töprengnek mindmáig a keresztyén vallásfelekezetek.
Ugyanis a nyugatiaknál és a keletieknél az ünnep dátuma különbözik. Az
időpontok az evangéliumi hitben jelentéktelenek. Épp ezért idézzük Bod Péternek
az idevonatkozó tömör összefoglalását: A keresztyének között, nevezetesen a
napkeleti és napnyugoti eklézsiák között legelsőbben efelett a húsvét innepe
felett volt az a visszavonás és szakadozás, melynek eredete ez volt: Az
apostolok Krisztust követvén, a húsvét innepét a zsidókkal azon egy napon
tartották. Cselekedték pedig ezt azért, hogy kétség kívül, hogy ezen
rendtartásokkal is a zsidókat inkább megtartanák és megnyerhetnék. De
gyűjtetvén és nevekedvén a pogányokból az eklézsia, tanították azt, hogy Mózes
törvénye által az eklézsia semmi bizonyos innephez nem köttetett. Annak okáért a
napnyogati eklézsiákban ezzel a szabadsággal élvén a tanítók nem a zsidókkal
együtt tartották, hanem mindenkor az Úr napján. Némelyek továbbra is
megtartották a régi szokást, kivált szent János apostol és mások is Ázsiában,
kik a zsidóknak rendtartások szerint a Niszán hónak 14. Napján tartották,
melyre nézve neveztettek Tizen- negyed naposoknak.
Tekintettel arra, hogy időközben az ünneplés
körülményei megváltoztak, s ennek folytán a húsvéti ünnep kettős dátuma egyházi
életünk és ökumenikus kapcsolataink állandó kérdései közé tartozik, a Bod Péter
előbbi leírását kiegészítjük a következők szerint:
A római katolikus és protestáns egyházak a Gergely
féle kiigazított naptár (1582) szerint számítjuk a húsvétot, vagyis a nap-éj
egyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapra helyezik. Ha március 21-e
szombat napra esik, és holdtölte van, akkor március 22-én van húsvét. Ennél
korábban sose lehet. Ha március 21-e előtt van a holdtölte, akkor meg kell
várni, amíg imét holdtölte lesz, és így az azt követő vasárnapra esik a húsvét.
Legkésőbbi dátuma csak április 25-én lehet. Az ünnepnapok vándorlásának az oka
tehát a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő holdtölték vándorlása. Az ortodox
testvérek a húsvét ünneplésére nézve megmaradtak a ki nem igazított naptárnál,
amely 11 nappal hátrébb van, mint a hivatalos naptár. Ezért csak az április 1-e
utáni holdtöltét követő vasárnap lehet húsvét vasánapja.
Tőkés István: Ünnepnapok, hétköznapok
Nagypénteki sirató
Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk,
messzi út porából köpönyeget veszünk…
Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta.
Így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta.
Véreim! Véreim! Országútak népe!
Sokszázéves Nagypénteknek
soha sem lesz vége?
Egyik napon Tamás vagyunk,
másik napon Júdás vagyunk,
kakasszónál Péter vagyunk.
Átokverte, szerencsétlen
nagypéntekes nemzet vagyunk.
Golgotáról Golgotára
hurcoljuk a keresztfákat.
mindég kettőt, soh'se hármat.
Egyet felállítunk jobbról,
egyet felállítunk balról,
s amiként a világ halad:
egyszer jobbról, egyszer balról
fölhúzzuk rá a latrokat.
Kurucokat, labancokat,
közülünk a legjobbakat,
mindég csak a legjobbakat.
Majd, ahogy az idő telik,
mint ki dolgát jól végezte:
Nagypéntektől Nagypéntekig
térdelünk a kereszt alatt
húsvéti csodára lesve.
Egyszer a jobbszélső alatt,
másszor a balszélső alatt,
éppen csak hogy a középső,
az igazi, üres marad.
Nincsen is keresztfánk közbül,
nem térdel ott senki, senki.
A mi magyar Nagypéntekünk
évszázadok sora óta
évszázadok sora óta
ezért nem tud Húsvét lenni.
Így lettünk országút népe,
idegen föld csavargója,
pásztortalan jószág-féle.
Tamással hitetlenkedő,
kakasszóra péterkedő,
júdáscsókkal kereskedő.
Soha-soha békességgel
Krisztus-Úrban szövetkező.
Te kerülsz föl? Bujdosom én.
Én vagyok fönt? Bujdosol Te.
Egynek közülünk az útja
mindég kivisz idegenbe.
Bizony, jól mondja a nóta,
hogy elmegyünk, el-elmegyünk,
messzi nagy útakra megyünk.
Messzi nagy útak porából
bizony, köpönyeget veszünk.
S ebben a nagy köpönyegben,
sok-sok súlyos köpönyegben
bizony pajtás, mondom Néked:
rendre, rendre mind elveszünk.
_______________________________
Istentiszteleti alkalmak:
Hétfő-Csütörtök, Szombat: bűnbánati alkalom: de. 8.30- tól,
du. 19 óra
Nagypéntek: de. 10 óra, du. 19 óra, szolgál a
kórus
Húsvétvasárnap: de. 10 óra úrvacsorás istentisztelet, du. 17
óra
Húsvéthétfő: de. 10 óra, szolgál a kórus, du. 17
óra.
____________________________
Látogassa meg oldalunkat:
www.refmargitta.blogspot.com
Keressen a Facebookon is.
Áldott húsvéti ünnepeket kíván a gyülekezet
minden tagja számára 
a margittai egyházközség
lelkipásztora és presbitériuma
