FÉNYSUGÁR
A Margittai Református Egyházközség karácsonyi kiadványaAz Ige testté lett, közöttünk lakott és láttuk az ő dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét. Jn 1,14
Karácsony édes ünnepén
Legyen ma templom minden ember szíve,
Melyben a lélek szárnyat bontogat!
Karácsony édes ünnepén
Legyen imádság minden gondolat.
Legyen ma templom minden ember szíve,
S legyen a templom tiszta, szent fehér.
Karácsony édes ünnepén Istennek tetsző legyen a kenyér.
Szálljon szívünkbe áldott akarat,
Ez kösse egybe mind a kezeket.
Karácsony édes ünnepén Te légy vendégünk: Jóság, Szeretet!
Akinek könnyet osztogat az Élet
És kín a napja, kín az éjjele,
Karácsony édes ünnepén Ne fuss előle! Óh beszélj vele!
Testét takard be s enyhítsd sok sebét!
Óh lásd meg, tudd meg: testvér ő veled.
Karácsony édes ünnepén A szíved szépül, őt ha öleled.
Az emberszívek örökélő őre
Tegye ma össze mind a kezeket!
Karácsony édes ünnepén Maradj vendégünk: Jóság, Szeretet!
Móra László
„Lelkem várja az Urat, jobban, mint az őrök a reggelt, mint az őrök a reggelt. Bízzál Izráel az Úrban, mert az Úrnál van a kegyelem és gazdag Ő, meg tud szabadítani.” Zsolt 130, 6-7.
Drága Testvérek! Advent utolsó napjaiban egyre erőteljesebb az a várakozás, a lélek jövendőnek való nekifeszülése, amellyel a keresztyén ember a Világ Megváltójának a születésére tekint.
Az ige az ószövetségi ember zarándokénekeihez tartozik, tehát ünnepi alkalommal énekelték az istentiszteletre igyekvő közösség tagjai. Az igazi ünnep ajándék az ember számára, találkozás Istennel az Úr Jézus Krisztus által. Ő azért ad nekünk adventet, Karácsonyt, hogy velünk együtt legyen.
A 130. Zsoltár a mélységből indul, és eljut a boldog bizonyosságig, amely szerint Istennél van a kegyelem és nála a szabadítás.
Szeretett Testvéreim! A Jeruzsálem kőfalaira rendelt őrök nagyon várták a reggelt, a sötétség, éjszaka elmúlását és a nappal elérkezését.
Mi van a mi várakozásunkban? 2016-ban tudunk-e őszinte lélekkel várakozni „szíveink reményének” az érkezésére, eljutunk – é a zsoltárossal a nyomorúságos mélységből addig, hogy Istent a kegyelem és a bocsánat szerető Atyjaként látjuk.
Karácsonykor az érkezik, aki „teljes volt kegyelemmel” és aki nevében (Jézus) is a szabadítást hírdeti.
Várakozásunk beteljesedése legyen Jézus Krisztus, Ő szentelje meg ünnepünket és vezessen mindnyájunkat a megváltás és az örök élet útján!
Kovács Gyula, lp.
Áldott szent Istenünk, szerető mennyei édes Atyánk Jézus Krisztus által. Áldott ünnepre készülünk, áldott ünnepre készítesz bennünket, és jól tudjuk Atyánk, hogy csak te adhatsz számunkra igazi karácsonyt. Sokszor éljük mi is mélységben az életünket, tudod azt Urunk, hogy milyen gyakran folyik mélységben a mi életünk, és nem tudunk felemelkedni, nem tudunk a te közeledbe megérkezni. Készíts minket szerető Atyánk a te fogadásodra, segíts bennünket, hogy helyet készíthessünk az értünk születő Krisztus számára.
Olyan sokszor jellemez minket az a lelkület, amely kétezer évvel ezelőtt uralkodott Betlehemben. Annyi minden tölti be a mi életünket, a mi szívünket, hogy sokszor nincs hely a te számodra. Uram kérünk téged, segíts abban, hogy helyet készíthessünk, és a mi szívünk készen legyen, készen várjon téged.
Kérünk Atyánk, hogy ajándkozz meg minket a legdrágábbal, a te Egyszülött Fiaddal. Töltsd be mindannyiunk szívét és életét, a nagy családban élőkét, a magányosokét, az egyedülállókért, azokét, akik egyedül ünnepelnek, s akik a családdal együtt lesznek. Kérünk téged, hogy te légy jelen, te áldd meg az ünnepet. Köszönjük, hogy imádságot meghallgató Istenünk vagy, és most is figyelsz a mi kérésünkre. Ámen
Botos Júlia, lp.
___________________________________________________________
A legszebb karácsony
Azon a télen gyönyörű hóeséssel közeledett a karácsony. Az egész falut betakarta a szikrázóan fehér lepel. A vaskályhát pirosra fűtöttük az iskolában, s az egyetlen tanteremben békés nyugalomban csomagoltuk mi, gyerekek az ezüst diót. A tanító úr mosolyogva sétált közöttünk, gyönyörködött az általunk készített fenyőfadíszekben, melyeket néhány nap múlva hazaviszünk, hogy otthon meglepjük vele szüleinket karácsonykor. Csendben voltunk, elmerültünk gondolatainkban, tervezgettük, hogyan visszük haza a kis fenyőfát az erdőről, milyen aprósággal lepjük meg szüleinket, testvéreinket.
Váratlanul Tóth Marci szólalt meg:
-Tanító úr, Páros Jancsiéknak nem lesz az idén karácsonyfájuk. Az édesapja megrokkant a bányában, az édesanyja el sem tud mozdulni mellőle, s ott van a négy kistestvére is.
A tanító úr arca elkomolyodott. Amikor befejeződött a tanítás, szokás szerint az ajtóig kísért bennünket. Jókedvűen, mint a kiszabadult kiscsikók, dobálóztunk az iskola előtt a hóban, nem akaródzott még hazamenni.
Egyszer csak nyílt az ajtó, a tanító úr lépett ki rajta kabátban, kalapban, kisbaltával a hóna alatt. Megállt kezünkben a hógolyó, egy pillanatra megmerevedtünk, aztán csendben elindultunk a tanító úr után az erdőre. Valamennyien, kivétel nélkül.
-Hát ti? – fordult meg a hó ropogására a tanító úr.
-Mi is megyünk! – válaszoltuk halkan.
-Akkora fát nem hozok, hogy ennyi segítő kézre lenne szükség! – szólt. – Az apraja nyugodtan hazamehet.
Senki sem mozdult. Ő mosolygott, s elindultunk valamennyien. Kevés fenyőfát szállított haza ekkora szeretet, mint a miénket. Kiválasztottuk a legszebbet, legformásabbat. Felváltva vittük az iskoláig, még a legkisebbek is cipelték egy kis darabon.
A következő pár nap boldog izgalommal telt. Díszeket készítettünk színes papírból, csillagokkal, füzérekkel díszítettük a fácskát. Mindenki készített, hozott valami apró ajándékot. Alig vártuk a szent estét.
Amikor besötétedett, elindultunk az iskolából. Jancsiék háza nem volt messze, mégis a kertek alatt mentünk, nehogy véletlenül találkozzunk egy késői járókelővel. Párosék ablakán kivilágított a petróleumlámpa gyenge fénye. Belestünk. Páros néni a kemence mellett ült a gyerekekkel, bábut készítettek kukoricacsuhéból. Jancsi, mióta leesett a hó, nem volt iskolában, szétment a cipője. Hang nélkül óvakodtunk oda az ajtó elé, meggyújtottuk a kis fán a néhány szál gyertyát, s halkan énekelni kezdtük a „Mennyből az angyalt”. S amikor kinyílt az ajtó, s megpillantottuk a Páros gyerekek ámulattól elkerekedett szemét, azt gondolom, valamennyien megkaptuk életünk legszebb karácsonyi ajándékát. Innentől kezdve értettem meg, hogy miért jobb adni, mit kapni. S értettem meg azt is, hogy a tanító úr miért mondta este a templomban az édesapámnak, hogy olyan közösséggé kovácsolt bennünket az élet egy hét alatt, amilyenné a legjobb kovácsmester sem képes. Pedig a kovácsmester az apám volt!
Sinka Zsuzsa
________________________________________________________
Ünnepi istentiszteleti alkalmak:
Hétfő - péntek: reggel: 8:30, du 17 óra, bűnbánati istentiszteletek
Szombat reggel 8:30 bűnbánati istentisztelet
Szombat du. 18:00 óra Szenteste- gyermekek szolgálata
dec. 25: Karácsony I. napja de. 10 óra istentisztelet úrvacsoraosztással, Du. 16 óra
Dec. 26: Karácsony II. Napja de. 10 óra: szolgál a kórus, du. 16 óra
Óév estéje: dec 31-én du. 18 óra istentisztelet
Újév január 1-én de. 10 óra, du. 16 óra évkezdő istentisztelet.
Mindenkit szeretettel várunk istentiszteleti alkalmainkra.
_________________________________________________________
Látogassa meg honlapunkat: refmargitta.blogspot.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése